TUDÁSTÁR
Mi az érték fogalma? Mi kerülhet a helyi értéktárba?
Szinte minden tudományág leírta már a saját „érték” fogalmát. A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény önálló érték fogalmat nem tartalmaz, a nemzeti érték fogalmát jeleníti meg. Nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.
Arra kérdésre, hogy mi kerülhet a helyi értéktárba, az a legjobb válasz, hogy minden, amiről a közösség úgy dönt, értéktárba kerülésük által pedig már nemzeti értéknek hívjuk őket. Ez a törvény egyik vezérfonala. Nincs hivatali kontroll a döntés előtt és után, csupán a lelkiismeret és a közösség iránt érzett felelősség. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy – kevés kivételtől eltekintve – felelősségteljes döntések születtek.
A törvény és a végrehajtási rendelet egyfajta útmutatást ad az értékek kiválasztásáról. Helyi értékek esetében a természeti és az épített örökség kategória megjelölésével érkezik a javaslatok döntő többsége. Ezt követik az étel és ital különlegességek: szinte minden település rendelkezik speciális recepttel. Sok településnek van olyan szülöttje, aki példa lehet a mostani generációk előtt is. Az ő jelölésükkor nagyon fontos tudnivaló, hogy a törvény tiltja, hogy egy ember önmagában az értéktár elemévé váljon, de azt nem tiltja, hogy ezen személy életútja, munkássága, egy egész életen át tartó tevékenysége bekerüljön az értéktárba. Ugyanígy a kiválasztottak közé kerülhet egy hagyományőrző közösség évtizedeken át végzett tevékenysége, egy helyi rendezvénysorozat, vagy egy helyi jellegzetesség, egy hagyomány, amely a mai napig fennmaradhatott. Ezek a példák is azt mutatják, hogy az értéktárba kerülhet minden olyan értékkel és minőséggel rendelkező dolog, amelyet a helyiek értéknek tartanak és az értéktárba jelölik.
Kik és milyen feltételekkel hozhatnak létre helyi értéktárat?
A legfontosabb tény, hogy a jogi szabályozás alapján minden Magyarországon található településnek jogában áll, hogy helyi értéktárat hozzon létre. Önkormányzatok esetében a helyi értéktár létrehozása önként vállalt feladatnak minősül, a létrehozást érintő korábbi nemleges döntésük bármikor, határidő nélkül megváltoztatható.
A helyi értéktárak létrehozása két döntésből áll. Egyrészt dönt a képviselőtestület, közgyűlés a helyi értéktár létrehozásáról, másrészt arról, hogy ezt milyen formában szeretné működtetni. A törvény nagyon megengedő, a közösségre bízza, hogy milyen formát választ ehhez. Két lehetőség áll fenn:
1., a képviselőtestületi szervezeti és működési szabályzat keretein belül bízzák a feladatot egy bizottságra:
– egy már működő bizottságra,
– vagy egy teljesen új bizottságot hoznak létre, az adott település értéktár bizottságát, benne képviselőkkel, és ha ez lehetséges, külső szakértőkkel,
2., külön testületre bízzák a feladatot:
– önálló értéktár bizottságot hozhatnak létre,
– vagy helyi intézményt, civil szervezetet bíznak meg a feladattal, mely esetben külön szervezeti és működési szabályzatot kell létrehozni, melyben belefoglaltatik, hogy a megbízás a döntés-előkészítésre vonatkozik vagy a tényleges döntéshozatalra is.
Milyen szerepük lehet a civil szervezeteknek a helyi értéktárak kialakításában?
A hungarikum mozgalom elindítása során egyértelmű cél volt, hogy a civil szervezetek, közösségek bekapcsolódjanak az értékek gyűjtésébe, feltárásába. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az „ideális állapot” az, ha a képviselőtestület és a civil közösségek közösen valósítják meg a helyi értéktár létrehozását és működtetését. A helyi civil szervezetek tagjai lehetnek a legalkalmasabbak arra, hogy elindítsák a helyi értékek gyűjtését, dokumentálását, archiválását. Az országban számos olyan példát is láthatunk, amely során a helyi képviselőtestület civil szervezetet bízott meg a települési értéktár bizottság feladatainak ellátásával.
Kik lehetnek tagjai az értéktár bizottságoknak?
Bárki lehet értéktár bizottsági tag, akit egy település, egy közösség a bizottság tagjává választ. A gyakorlatban előfordulhat néhány „szűkítő” szabály. Abban az esetben, ha a település a képviselőtestület mellett működő bizottságot bíz meg ezzel a feladattal, akkor csak a helyhatósági választáson már korábban megválasztott helyi képviselőt delegálhatja a testületbe. Ha önálló értéktár bizottságot hoznak létre, akkor bárki beválasztható, például a polgármester is, vagy éppen a helyi múzeum, vagy iskola vezetője is.
Milyen a jó előterjesztés, azaz a helyes javaslati beadvány?
A javaslat benyújtásához szükséges egyetlen adminisztrációs teendő a végrehajtási rendeletben található melléklet kitöltése. Az előterjesztő beazonosítására szolgáló pontok adatainak felvitele csak pár percet vesz igénybe, ugyanakkor a későbbiek során ezek az információk szolgálhatnak majd a szerkeszthető, könnyen kereshető digitális adatbázis alapjául.
Három fontos része van a mellékletnek:
– az adott érték leírása, meghatározása,
– indokolás az értéktárba történő felvételhez,
– illetve a csatolandó dokumentumok: képek, képek felhasználására vonatkozó nyilatkozat, ajánló és/vagy támogatói levelek.
A leírás tartalmát tekintve semmiképp sem a tanulmány-szerű, hivatkozásokkal tűzdelt előterjesztés az elvárás. A jó előterjesztés informatív, alapos, és alkalmas arra, hogy bárki első olvasásra is megismerje az érték mivoltát, jelentőségét, az adott közösséggel való kapcsolatát – akár a régmúlt, a jelen és jövő távlatában is -, ezáltal felkeltse az olvasó figyelmét, megalapozza érdeklődését.
Az indokolás szakmai és érzelmi alapokon nyugvó, az érték egyediségét, különlegességét, a közösségre gyakorolt hatásával összefüggő megőrzésének jelentőségét kifejező érvelés, mely meggyőző erővel bír az értéktár bizottság pozitív döntéshozatalának érdekében.
Fontos szerep jut az előterjesztés során a csatolandó mellékleteknek is. Itt nyílik lehetőség az értéket szemléltető képek (esetleg videó hivatkozások) bemutatására, melyek lehetnek fotók, korábban született írások, dokumentumok. A képek felhasználására vonatkozó nyilatkozatra azért van szükség, hogy a bizottság(ok) mind az elbíráláshoz, mind az érték későbbi megismertetése, népszerűsítése alkalmával szabadon használhassák azt. A támogató nyilatkozatok, ajánlások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a benyújtó személyén túl a további érintettek is „megjelenjenek” a javaslatban, mely alátámasztja, hogy nemcsak az előterjesztő számára képez értéket a javaslat tárgya, hanem több személynek, a közösség jelentős részének, akár az egész közösségnek, több közösségnek.
Mit jelent az ágazati értéktár fogalma? Avagy hova kerülnek a településhez nem köthető értékek?
A törvény szerinti rövid fogalma a következő: ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vannak olyan értékek, melyek nem köthetők egy településhez, hanem szakmai tulajdonságokkal rendelkezve egy-egy ágazati szakterülethez, vagy annak részegységéhez. A törvényalkotók szándéka szerint ezek kerülhetnek az ágazati értéktárakba. Az ágazati értéktárak kialakítása és felügyelete a szakterület szerint illetékes minisztériumok feladata.
