Az egyesületek, társadalmi szervezetek 1948-as feloszlatásától 1989-ig csupán a kommunista párt által jóváhagyott, többségében fölülről kezdeményezett társadalmi szervezetek jöhettek létre, amelyeknek működését a párt folyamatosan irányította és ellenőrizte. Ez a fölülről irányítottság a munkahelyi vezetők, a művelődési házak és a községi, városi tanácsok révén is megvalósulhatott. Így működhettek a sportklubok, a művészeti csoportok. A társadalmi változások következtében 1989-ben közzétett alkotmánymódosítások és az egyesülési jogról szóló törvény újra lehetővé tette, hogy az állampolgárok szabad elhatározásukból egyesületeket, pártokat, alapítványokat és egyéb társadalmi szervezeteket hozzanak létre.

A Tiszakécskei Honismereti Kör alakuló ülését 1991. április 19-én tartotta. Még ezen a napon meg is alakult az egyesület huszonhárom taggal. Hivatalosan 1992-ben jegyezték be a szervezetet.

A honismereti kör tagjai között sokan voltak olyanok, akik fiatalon, személyesen élték át az 1956-os sortűz borzalmait. Számukra kiemelten fontos volt, hogy az addig kimondhatatlan – s emiatt feltáratlan – történet okát, hátterét feltárják, bűnöseit megnevezzék. Visszaemlékezéseik alapján indult el a tagság azon az úton, amelynek eredményeként 1956. kécskei történéseit ma már ismerjük. Az egyesület három könyvet és számos egyéb kiadványt, újságcikket jelentetett meg a témában. Visszaemlékezőként, vagy forgatókönyv íróként tagjaik közreműködtek a tragikus kécskei sortűzről szóló dokumentumfilmek elkészítésében is.

A Tiszakécskei Honismereti Kör legjelentősebb rendezvénye a „Kécskeiek Világtalálkozója” volt 2001. augusztus 10-12. között. Az eseményre sok messzibe szakadt kécskei hazajött.  A színes és gazdag kötött programon való részvétel mellett alkalom nyílt a kisebb csoportokban történő beszélgetésekre is.

A Tiszakécskei Honismereti Kör célja:

• A nemzeti tudat, a hagyományok ápolása, kulturális, természeti és települési értékek megőrzése, gazdagítása.
• Azoknak a kécskeieknek és Kécske múltja és jelene iránt érdeklődőknek a közösséggé formálása, akik Tiszakécskén és környékén honismereti tevékenységet folytatnak

A céloknak megfelelően az egyesület  Tiszakécske múltjának és jelenének jobb megismerése érdekében dokumentumokat gyűjt és dolgoz fel.  Gyűjtőmunkájának eredményeit a rendelkezésére álló eszközökkel (pl. kiadványok, kulturális rendezvények révén, valamint az internet segítségével) megismerteti Tiszakécske ifjúságát (és minden érdeklődőt) városunk múltjával, hagyományaival és jelenével. Tizenkét önálló könyvbe szerkesztetve , valamint számos újságcikkben, írásban adta közzé az egyesület a tagok honismereti kutató és gyűjtőmunkájának eredményét.

Tevékenyen részt vesz a helyi és nemzeti ünnepek méltó megünneplésében. Minden évben megkoszorúzza az 1956-os események emlékhelyeit, és gondoskodik arról, hogy a templom kertben álló országzászló rúdon fent lobogjon 1956 jelképe, a lyukas zászló.

Védnökséget vállal a tiszakécskei Helytörténeti gyűjtemény fölött, őrködik a gyűjtemény jelenlegi anyagának megőrzése és méltó elhelyezése fölött.  Az egyesület tagjai közül páran aktívan rész is vettek/vesznek a napi munkában. Tamás Andrásné Rimóczi Natasa állította össze helytörténeti témájú  álladó kiállítását, a Szabolcska Mihály Irodalmi Emlékszobát.  Pappné Miskó Anikó és Papp Gábor felügyeli és gyarapítja Az Ókécskei Közösségi Ház helytörténeti gyűjteményeit.

Honismereti és várostörténeti vetélkedőket szervez, vagy segít mások ilyen programjait.

Segít felkutatni a helyi értékeket, kezdeményezi a tiszakécskei  értéktár bizottságánál ezen értékek felvételét a helyi értéktárba.

Javaslatot tesz az önkormányzatnak építészeti emlékek védelmére, köztéri szobrok, emlékművek, emléktáblák elhelyezésére és egyéb honismerettel, helytörténettel kapcsolatos létesítmények, rendezvények létrehozására, működtetésére. Az egyesület tagjai maguk is kezdeményezői voltak a Szent Imre téren álló, a II. világháború katonáinak és polgári áldozatainak, valamint 1956 kécskei áldozatainak emlékére emelt emlékmű elkészítésének. Lovas László, az egyesület egykori elnöke volt a fő szervezője az 1956-os kécskei sortűz helyén álló kopjafa és a régi országzászlót jelképező templomkerti zászlórúd felállításának.

Kapcsolatot tart az országos honismereti Szövetséggel és a Bács-Kiskun Megyei Helytörténeti és Honismereti Egyesülettel, azok rendezvényein erejéhez mérten igyekszik részt venni.

A Tiszakécskei Honismereti Kör tevékenysége révén egy tankönyvcsalád segíti a helyi iskolák honismereti oktatómunkáját.

Múltunk megismerése, gyökereink megerősítése fontos. Saját környezetünk történetének megismerése által könnyebben eligazodhatunk a világban, társadalmi és közösségi feladataink gyakorlásában, szemléletünk kialakításában. Ebben nyújt segítséget és tájékoztatást a Tiszakécskei Honismereti Kör széles látókörű, hiteles munkája.

Forrás:

Csöndben termő almafa. A tiszakécskei honismereti mozgalom története a kezdetektől 2018-ig. Szerkesztők: Pappné Miskó Anikó, Tajti Erzsébet, Tóth Gézáné Hajagos Mária. Tiszakécske, 2018. ISBN 987-963-88252-5-4